Levélnedv Brix

Mit mérünk pontosan, és mire való ez az érték?

MI AZ A LEVÉLNEDV BRIX?

A levélnedv Brix-értéke (°Bx) refraktométerrel mért, szacharóz-egyenértékben kifejezett mutató, amely a kipréselt levélnedv törésmutatója alapján az oldott anyagok összesített koncentrációjáról ad gyors tájékoztatást.

Ennek jelentős részét a fotoszintézis során előállított cukrok adhatják, fontos azonban tudni, hogy számos más anyag is jelen lehet a mintában. Ilyenek a szervetlen ionok, valamint a kis molekulájú szerves vegyületek, például az elsődleges metabolitok – többek között az aminosavak és a szerves savak –, továbbá a specializált, hagyományos elnevezéssel másodlagos metabolitok. A refraktométer ezek együttes hatását érzékeli, az egyes összetevőket azonban nem különíti el egymástól.

A gyakorlatban – a vizsgált kultúrától és a körülményektől függően – akár 1 és 20 °Bx közötti levélnedvértékekkel is találkozhatunk. Az eredményt erősen befolyásolja a növényfaj és a fajta, a fenológiai szakasz, a napszak, a vízellátottság, a levél kora és helyzete, valamint a mintavétel módja. Fiatal állományokban gyakran 1–6 °Bx közötti értékek mérhetők. Önmagában ez még nem feltétlenül kedvezőtlen, de figyelmet érdemel, ha az érték a fejlődés előrehaladtával sem emelkedik, vagy az azonos körülmények között vizsgált kontrollhoz képest tartósan alacsony marad.

Stresszhelyzetben a növény belső működése átrendeződik: a rendelkezésére álló energiát és alapanyagokat részben a növekedés és a termésképzés helyett az alkalmazkodási és védekezési folyamatokra fordítja. A stressz érzékeléséhez és a jelátvitelhez jelzőmolekulákra, a válaszreakciók felépítéséhez pedig energiára, tápelemekre, megfelelő redoxállapotra, prekurzorokra és metabolikus háttérre van szükség. Ezek korlátozott rendelkezésre állása ugyanúgy akadályozhatja a védekezési válaszok eredményes végrehajtását, mint egy-egy tápelem hiánya.

A másodlagos metabolitok a növények specializált anyagcseréjének termékei. Közülük számos vegyület részt vesz a jelátvitelben, a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni védekezésben, az antioxidáns védelemben, valamint az abiotikus stresszhatásokhoz történő alkalmazkodásban.

A magasabb levélnedv-Brix-érték azt jelzi, hogy a mintában nagyobb az oldott anyagok összesített koncentrációja. Ezek között cukrok, szerves savak, aminosavak, ásványi ionok és más, élettani szempontból fontos vegyületek is lehetnek. A mérés önmagában nem mutatja meg, pontosan mely anyagok adják az értéket.

Kedvező körülmények között a magasabb érték utalhat jobb asszimilációs és metabolikus állapotra. Aszályban azonban összetettebb az értelmezése. A vízvesztés önmagában is koncentrálhatja a levélnedv oldott anyagait, így egy erősebben vízhiányos növényben is magasabb Brix-érték mérhető. Ezzel párhuzamosan a növény az ozmotikus alkalmazkodás részeként cukrokat, prolint és más ozmolitokat halmozhat fel, amelyek hozzájárulnak a sejtek vízmegtartásához és a turgornyomás fenntartásához.

Emiatt az is előfordulhat, hogy egy jobb vízállapotú levél Brix-értéke alacsonyabb az erősebben vízhiányos kontrollénál, miközben a növény élettani állapota kedvezőbb. A kapott eredményt ezért mindig az aktuális környezeti viszonyokkal és az azonos körülmények között vett kontrollminták értékeivel együtt érdemes értékelni. Az összehasonlíthatósághoz lehetőség szerint azonos fajtából, fenológiai szakaszban, levélpozícióból, napszakban és azonos mintavételi eljárással kell mintát venni.

MIT LÁTUNK A GYAKORLATBAN?

A magasabb Brix-érték mellett a kezelt növényeken erőteljesebb elágazást, lényegesen több becőt, valamint nagyobb becőtömeget figyeltünk meg.

Azonos darabszámú becőminták esetében a kontrollminta tömege 129,7 gramm, a kezelt mintáé 170,0 gramm volt. Ez megközelítőleg 31%-os különbséget jelentett. Az egymással összhangban álló mérési és növényvizsgálati eredmények jól mutatják, hogy a kezelés mellett kedvező irányban változott a növény belső állapota, elágazása, becőszáma és a becők tömege.

Az ilyen mintavétel önmagában még nem helyettesíti a betakarításkori termésmérést, de jól megmutatja, hogyan alakult a kezelt növények Brix-értéke, elágazása, becőszáma és az azonos darabszámú becőminták tömege az ugyanazon termőhelyről származó kontrollhoz képest. A Brix-mérést ezért minden esetben a növényállapot vizsgálatával, a kontrollnövényeken mért értékekkel és később a betakarítási eredményekkel együtt értékeljük.

MÉRHETŐ VÁLTOZÁS AKÁR 24–72 ÓRA ALATT

A metabolikus növénytáplálás célja, hogy az adott kultúrához, fenológiai szakaszhoz és stresszhelyzethez igazodva támogassuk azokat a növényélettani folyamatokat, amelyek éppen korlátozóvá válhatnak.

A megfelelően megválasztott tápelemek, prekurzorok és biológiailag aktív összetevők hozzájárulhatnak a növény alkalmazkodási, regenerációs és védekezési válaszainak felépítéséhez. Így a növény többet őrizhet meg abból a terméspotenciálból, amely eleve benne van a genetikai programjában.

A levélnedv Brix-értékében egyes kezelések után már 24–72 órán belül mérhető változás jelenhet meg.

ÉRDEKEL A TÉMA

Mások már alkalmazzák - csatlakozz te is!

Ha te is nagyobb ráhatást szeretnél arra, hogy az állományod mennyit őriz meg a terméspotenciáljából, foglalj időpontot egy 15 perces előzetes igényfelmérésre!

MENNYIRE HATÉKONY A METABOLIKUS NÖVÉNYTÁPLÁLÁS?

Nézd meg, mások hogyan védik a növényt a stresszhatásoktól!

Ha a módszer gyakorlati hatékonyságáról olvasnál, kukkants be a termelői tapasztalatok szekcióba konkrét eredményekért! 

Hol találkozhattál már velem?

Korábbi alkalommal növénytáplálással foglalkozó workshopon, ahol az ökológiai körülményeknek megfelelő termésnövelő módszerek kidolgozása volt a cél. 

Legutóbbi alkalommal a szőlővel foglalkozó rendezvényen, ahol a növényi immunválasz aktiválásáról beszéltem.

(A címre kattintva el tudjátok olvasni a Mezőhírben megjelent cikket, fotó: Horizont Média)

Szomoru Miklóstól „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” műsorába kaptam invitálást egy beszélgetésre, az „Aranyszínű sárgaság – a szőlő immunválaszainak aktiválása a fitoplazmával szemben” című szakmai könyvem megjelnése kapcsán.

 

(A címre kattintva meg tudjátok nézni a beszélgetést.)

 

Az elmúlt időszak folyamán különféle szakmai lapok hasábjain klímastressz, metabolikus növénytáplálás, növényi immunaktiválás és levélnedv-Brix% témakörökben osztottam meg ismeretterjesztő információkat és mutattam be gyakorlati tapasztalatokat.

 

(A címre kattintva el tudjátok olvasni az egyiket, amely az Agrárunióban jelent meg.)

A rovat szerzője

Tóth Erika

Növényélettani szemléletű agrárszakértő

Szakmai szemléletének alapja, hogy ahelyett, hogy a növényre passzív elszenvedőként tekintenénk, a környezetből érkező hatásokra reagálni képes, aktív élőlényként kezeljük. Ezáltal olyan növényélettani gátló tényezőket célozhatunk meg, amelyek korlátozzák a növény genetikai terméspotenciáljának érvényesülését.

A növények stresszválaszai, immunreakciói aktiválhatók és támogathatók akkor is, amikor a klímastressz, az aszály, vagy éppen a kórokozónyomás nehezíti a helyzetünket.

TUDOMÁNY – GYAKORLAT – EREDMÉNY

Agroformers szemlélet:

„A növénytermesztés egyik legfontosabb kérdése az, hogyan érhetjük el, hogy a növény minél kevesebbet veszítsen abból, amire genetikailag képes.”

Tóth Erika