Levélnedv Brix
Mit mérünk pontosan, és mire való ez az érték?
MI AZ A LEVÉLNEDV BRIX?
A levélnedv Brix% (°Bx) egy refraktométerrel mért érték, ami azt mutatja meg, hogy a kipréselt levélnedvben mennyi oldott anyag van.
Ennek jelentős részét a fotoszintézis során előállított cukrok adhatják, fontos azonban tudni, hogy számos más egyéb anyag: szervetlen tápelemek és főként kis molekulájú szerves anyagok is jelen vannak, például elsődleges metabolitok (aminosavak, szerves savak), és másodlagos metabolitok (jelátviteli, védekezési vegyületek).
A levélnedv 1–20 °Bx között mozog, és erősen függ a kultúrától, fenofázistól, napszaktól, vízellátottságtól és a mintavételtől. A fiatal növényeknél gyakran alacsony, akár 1-6 °Bx közötti értékek jellemzőek, de arra már érdemes felfigyelni, ha az érték ebben a tartományban megreked, vagy nem emelkedik trendszerűen.
Stresszhelyzetben a növény belső működése átrendeződik: energiát von el a növekedéstől és a termésképzéstől a túlélésre és a védekezésre. Ilyenkor a stresszválaszok aktiválásához a növénynek másodlagos metabolitokra van szüksége, és ezek hiánya ugyanúgy korlátozó tényező lehet, mint egy-egy tápelemhiány.
A másodlagos metabolitok a növények specializált anyagcseréjének termékei: olyan biokémiai vegyületek, amelyeknek kulcsszerepük van a védekezésben, a jelátvitelben és a stressztűrésben.
A magasabb értékek általában utalnak arra, hogy a növény a számára élettani szempontból fontos metabolitokkal jobban el van látva.
A NÖVÉNY VITALITÁSI ÁLLAPOTÁNAK KATEGÓRIÁI
1. Kritikus zóna (1–2% Brix)
A növény rendkívül érzékeny, életképessége alacsony, metabolitokat nem, vagy nagyon korlátozottan képes termelni. Termésre alig számíthatunk, jellemzően gazdaságtalan a további ráfordítás. Gyakori döntés a kiszántás.
2. Energiadeficit zóna (3–6% Brix)
A növény képes ugyan termést hozni, de másodlagos metabolitokat még gyengén termel. Immunrendszere várhatóan gyenge, így erősen ki van téve a kórokozóknak, valamint a szívó- és rágókártevőknek.
Gakorlati példa: az ilyen növényekről származó termésnek (pl.: paradicsom, földieper, stb.) illata, íze, zamata alig érezhető – az ilyen állományból szántóföldön sem számíthatunk magas beltartalmi értékű (pl. magas sikértartalmú, vagy kiemelkedő olajsav tartalommal bíró), sem pedig elégedettséggel járó magas terméshozamra.
3. Aktivációs zóna (7–12% Brix)
A metabolittermelés erősödő, javul a növény stressztűrése, víz- és tápanyagforgalma. A szívó kártevők visszahúzódhatnak, a termés várhatóan ízesebb, jobb beltartalmi értékekkel rendelkezhet. Minden egyes Brix százalékos emelkedés jelentős biológiai és termésminőségi előnyt jelezhet.
4. Vitalitás zóna (13% Brix felett)
A növény csúcsteljesítményt nyújt: metabolittermelése aktív, immunreakciói várhatóan gyorsak, hatékonyak. Gyakran a kórokozók és rágó kártevők számára is nehéz falattá válik. Az állomány jellemzően egészséges. A termés mennyisége és minősége sokkal nagyobb eséllyel kiváló, valamint magas tápérték és ízélmény jellemezheti. Ez a termesztéstechnológiai célállapot.
MIT LÁTUNK A GYAKORLATBAN?
Összességében elmondhatjuk, hogy a növény BRIX-értéke szoros összefüggésben áll a vitalitásával, immunrendszere működésével és a termés mennyiségével/minőségével.
Mivel 6% levélnedv-Brix érték alatt általában a növény gyengén képes másodlagos metabolitokat termelni, így sem a termésben realizálható beltartalmi értékek, sem erős ellenálló-képesség nem várható tőle.
Minden további Brix% érték-emelkedés a növény:
- egészségi állapotának és stressztűrésének,
- terméshozamának és beltartalmi értékeknek, valamint
- a fogyasztói élménynek is mutatója lehet.
VITÁLIS ZÓNÁBA - 24-72 ÓRÁN BELÜL
A metabolikus növénytáplálás során energia-, víz- és időveszteség nélkül, készen jut metabolitokhoz a kultúrnövényed!
Olyan nyomelemekkel, másodlagos metabolitokkal, biokémiai vegyületekkel támogathatod a növényállományaidat, amelyek jellemzően hiányoznak a produktív fejlődéséhez.
VÉGEREDMÉNY:
- a növények ellenállóképességének javulása mind biotikus, mind abiotikus hatásokkal szemben
- 200 – 1200 kg/ha terméstöbblet és minőségjavulás faj-, és fajtafüggően – az elmúlt 8 év termelői eredményeinek tükrében.
ÉRDEKEL A TÉMA
Mások már alkalmazzák - csatlakozz te is!
Ha te is vissza akarod szerezni a kontrollt a terméseredményeid alakulása felett, foglalj időpontot egy 15 perces előzetes igényfelmérésre, amikor megbeszélhetjük, milyen módon tudok neked segíteni.
MENNYIRE HATÉKONY A METABOLIKUS NÖVÉNYTÁPLÁLÁS?
Nézd meg, mások hogyan védik a növényt a stresszhatásokról!
Ha előbb még a módszer gyakorlati hatékonyságáról olvasnál, kukkants be a termelői tapasztalatok szekcióba konkrét eredményekért!
Hol találkozhattál már velem?
Korábbi alkalommal növénytáplálással foglalkozó workshopon, ahol az ökölógiai körülményeknek megfelelő termésnövelő módszerek kidolgozása volt a cél.
Legutóbbi alkalommal a szőlővel foglalkozó rendezvényen, ahol a növényi immunválasz aktiválásáról beszéltem.
(A címre kattintva el tudjátok olvasni a Mezőhírben megjelent cikket, fotó: Horizont Média)
Szomoru Miklóstól „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” műsorába kaptam invitálást egy beszélgetésre, az „Aranyszínű sárgaság – a szőlő immunválaszainak aktiválása a fitoplazmával szemben” című szakmai könyvem megjelnése kapcsán.
(A címre kattintva meg tudjátok nézni a beszélgetést.)
Az elmúlt időszak folyamán különféle szakmai lapok hasábjain klímastressz, metabolikus növénytáplálás, növényi immunaktiválás és levélnedv-Brix% témakörökben osztottam meg ismeretterjesztő információkat és mutattam be gyakorlati tapasztalatokat.
(A címre kattintva el tudjátok olvasni az egyiket, amely az Agrárunióban jelent meg.)
A rovat szerzője
Tóth Erika
Növényélettani szemléletű agrárszakértő
Szakmai szemléletének alapja, hogy ahelyett, hogy a növényre passzív elszenvedőként tekintenénk, a környezetből érkező hatásokra reagálni képes, aktív élőlényként kezeljük. Ezáltal olyan növényélettani gátló tényezőket célozhatunk meg, amelyek korlátozzák a növény genetikai terméspotenciáljának érvényesülését.
A növények stresszválaszai, immunreakciói aktiválhatók és támogathatók akkor is, amikor a klímastressz, az aszály, vagy éppen a kórokozónyomás nehezíti a helyzetünket.
TUDOMÁNY – GYAKORLAT – EREDMÉNY
Agroformers szemlélet:
„A növénytermesztés egyik legfontosabb kérdése az, hogyan érhetjük el, hogy a növény minél kevesebbet veszítsen abból, amire genetikailag képes.”
