A növényi
immunreakciók
aktiválása
A növény immunválaszainak aktiválása
A növény saját védekező rendszerének működése bonyolult: biokémiai jelzéseken és utakon alapuló, összetett, különböző szinteken és hálózatszerűen működő folyamatokat jelent. Ezzel együtt termesztett növényeink ellenállóképességének aktiválása és támogatása mára a gyakorlatban sok esetben elérhető és kivitelezhető technológiai megoldást biztosíthat.
A növények saját védekezési rendszerének aktiválása és támogatás azért értékes eleme az integrált védekezési szemléletnek, mert olyan beavatkozási pontot jelent, amelyre közvetlen ráhatásunk van.
Míg az aktuális kórokozó-, és kártevőnyomás, a rejtve maradó fertőzési források vagy a hatóanyag-kivonások következtében előálló körülmények orvoslása gyakran elhúzódó, részben külső szereplőktől is függő folyamat, addig a saját növényállományaink növényélettani állapotának alakítása helyben tervezhető, időzíthető és megvalósítható.
Gondoljunk a legalapvetőbb kultúráinkra is, hiszen szántóföldi növényeink tekintetében sem elhanyagolható szempont, hogy az olyan gombafajokkal szemben, amelyek toxintermelésükkel veszélyeztetik a termésünket, mennyivel tudjuk ellenállóbbá tenni állományainkat.
Ez a technológiai elem még inkább felértékelődik olyan kórokozók esetében, amelyek ellen nem áll rendelkezésre közvetlen növényvédőszeres megoldás, mint például a vírusok, baktériumok, fitoplazmák. A gazdanövény felkészítettségi állapotának javításával azonban csökkenthető lehet a fertőzés sikeressége, és ezáltal mérsékelhető a betegség térhódítása, terjedési üteme is.
Mennyire hatékony a növény saját védelmi rendszere?
Azt, hogy a növény saját védekező képessége mennyire lehet hatékony egy adott kórokozóval szemben, jól mutatják a rezisztens növények. Amikor egy növényfajta rezisztens egy bizonyos kórokozóval szemben, az azt jelenti, hogy genetikailag képes a kórokozó jelenlétét felismerni, és erre gyors, összehangolt védekezési választ indítani.
Ilyenkor nem feltétlenül arról van szó, hogy az adott kórokozó be sem képes jutni a növénybe. Sokkal inkább arról, hogyha bejut, akkor a növény képes korlátozni annak megtelepedését, szaporodását és növényen belüli terjedését. Ennek többféle módja lehet.
Egyes esetekben a növény hiperszenzitív reakciót indít, amelynek következtében az érintett sejtek rövid időn belül elpusztulnak, és ezzel együtt a kórokozó terjedése is helyben korlátozódhat. Egyéb esetekben antimikrobiális hatású anyagokat termel, megerősíti a sejtfalakat, módosítja a helyi anyagcserét, és sorolhatnánk mennyi módon, és azok mennyi féle kombinációival lehet képes a védekezésre. Olyan fizikai, illetve biokémiai gátakat épít ki, amelyek korlátozzák a kórokozó felszaporodását és szétterjedését.
A rezisztenciát sosem egyetlen védekezési reakcióként érdemes elképzelni, hanem több folyamat időben, és sorrendben meghatározott, összehangolt működéseként.
A rezisztens növények példája arra mutat rá, hogy a fertőzés kimenetelében – vagyis hogy megbetegszik-e a növény amikor kórokozóval találkozik – a kórokozó jelenléte mellett a gazdanövény válaszkészsége is meghatározó szerepet játszik.
Annak hogy a növényállományaink kórokozónyomás mellett is egészségesek maradjanak, feltételei vannak. Létfontosságú, hogy gyorsan ismerje fel a veszélyt, mert ha már a felismerés késéssel indul, hátrányba kerülünk a kórokozó térnyerésével szemben. Következő lépésként ugyanennyire hangsúlyos, hogy a növény intenzíven indítsa el a védekezési jelátvitelt, mert ha az mindjárt az indulásnál gyenge vagy akadozó, az immunválasz is gyenge marad, ami megint a kórokozó malmára hajtja a vizet. Harmadrészt nélkülözhetetlen, hogy rendelkezésére álljanak azok az anyagcsere-feltételek, amelyekkel a válaszreakciókat végig is lehet vinni, mert egy erős indulás mellett is kifogyhat a növényünk a folyamatokhoz szükséges anyagkészletből.
Mit értünk az immunválaszok aktiválása alatt?
Míg rezisztens növényfajtáknál rendszerint az adott kórokozó felismerése indítja el a gyors védekezési választ, addig a növény immunreakcióinak aktiválása esetén a gyors védekezési választ mi indítjuk el. Az általunk indukált rezisztencia rendszerint képes az immunreakciót elindítani akkor is, ha az adott fajtának nincs egy konkrét kórokozóval szemben specifikus (genetikailag kódolt) rezisztenciája.
Amikor rezisztenciát szeretnénk indukálni, olyan jelanyagokat juttatunk ki – leggyakrabban a lombfelületre -, amelyekhez hasonló vegyületeket a növény maga is termelne a kórokozó felismerése következtében. A cél az, hogy ezáltal a növényt védekezési készenléti állapotba emeljük, hogy az lényegesen nagyobb eséllyel tudjon időben és hatékonyan reagálni.
Mit értünk az immunválaszok támogatása alatt?
A gyakorlatban érdemes megkülönböztetni a rezisztencia indukálását és a védekezési folyamatok támogatását. Ez két egymásra épülő, de nem azonos lépés.
A rezisztencia indukálása jelanyagokkal történik, és elsősorban azt szolgálja, hogy a válaszreakciók időben elinduljanak. Ezt egészíti ki az energetikai, metabolit- és tápelemháttér támogatása, amely ahhoz szükséges, hogy a megindított reakciók ne gyengüljenek el, ne akadjanak meg, hanem megfelelő időben és intenzitással végbemenjenek.
KÖNYV
Van szőlőd? Nézz rá a könyvre te is!
Ha téged is érdekel, hogyan lehet aktiválni a szőlőd immunválaszait a fitoplazmával szemben, tanuld meg a módszert! A könyv már elérhető.
ÉRDEKEL A TÉMA
Mások már alkalmazzák - csatlakozz te is!
Ha te is vissza akarod szerezni a kontrollt a terméseredményeid alakulása felett, foglalj időpontot egy 15 perces előzetes igényfelmérésre, és megbeszéljük, milyen módon tudok neked segíteni.
Hol találkozhattál már velem?
Korábbi alkalommal növénytáplálással foglalkozó workshopon, ahol az ökölógiai körülményeknek megfelelő termésnövelő módszerek kidolgozása volt a cél.
Legutóbbi alkalommal a szőlővel foglalkozó rendezvényen, ahol a növényi immunválasz aktiválásáról beszéltem.
(A címre kattintva el tudjátok olvasni a Mezőhírben megjelent cikket, fotó: Horizont Média)
Szomoru Miklóstól „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” műsorába kaptam invitálást egy beszélgetésre, az „Aranyszínű sárgaság – a szőlő immunválaszainak aktiválása a fitoplazmával szemben” című szakmai könyvem megjelnése kapcsán.
(A címre kattintva meg tudjátok nézni a beszélgetést.)
Az elmúlt időszak folyamán különféle szakmai lapok hasábjain klímastressz, metabolikus növénytáplálás, növényi immunaktiválás és levélnedv-Brix% témakörökben osztottam meg ismeretterjesztő információkat és mutattam be gyakorlati tapasztalatokat.
(A címre kattintva el tudjátok olvasni az egyiket, amely az Agrárunióban jelent meg.)
A rovat szerzője
Tóth Erika
Növényélettani szemléletű agrárszakértő
Szakmai szemléletének alapja, hogy ahelyett, hogy a növényre passzív elszenvedőként tekintenénk, a környezetből érkező hatásokra reagálni képes, aktív élőlényként kezeljük. Ezáltal olyan növényélettani gátló tényezőket célozhatunk meg, amelyek korlátozzák a növény genetikai terméspotenciáljának érvényesülését.
A növények stresszválaszai, immunreakciói aktiválhatók és támogathatók akkor is, amikor a klímastressz, az aszály, vagy éppen a kórokozónyomás nehezíti a helyzetünket.
TUDOMÁNY – GYAKORLAT – EREDMÉNY
Agroformers szemlélet:
„A növénytermesztés egyik legfontosabb kérdése az, hogyan érhetjük el, hogy a növény minél kevesebbet veszítsen abból, amire genetikailag képes.”
