Abiotikus
stressztolerancia
Mik azok a másodlagos metabolitok?
A védekezési és alkalmazkodási folyamatokhoz a növénynek különböző anyagcsere-termékekre, jelanyagokra, antioxidánsokra, szerves savakra, cukrokra, mikroelemekre és energiaforrásokra van szüksége. Ezek némelyike elsődleges-, többségük azonban másodlagos metabolit, vagyis anyagcseretermék.
A másodlagos metabolitok különösen jelentős szerepet játszanak a stressztűrésben. Ezek klasszikus értelemben inkább szabályozó, védelmi és alkalmazkodási folyamatokhoz kapcsolódó vegyületek. Egyben meghatározóak lehetnek abban, hogy a növény milyen gyorsan és milyen hatékonysággal reagál környezeti változásokra, és mely mértékben képes tolerálni annak szélsőségeit.
Ezért válhat a metabolithiány ugyanolyan korlátozó tényezővé, mint a tápelemhiány.
A gyakorlati tapasztalataim alapján még kedvezőbb évjáratokban is jól látható, hogy az anyagcsere-háttér támogatására a növényállományok érzékelhető teljesítményváltozással reagálhatnak. Több kultúrában 200–1200 kg/ha közötti terméstöbbletet is tapasztaltunk kultúrától, fajtától, évjárattól, technológiától és stresszhelyzettől függően. Azokban az esetekben, ahol minőségi vizsgálat is történt, megfigyelhető volt, hogy a metabolikus támogatás a mennyiségi eredmények mellett bizonyos minőségi paraméterekben is kedvező irányú eltérést hozott.
A metabolikus-, vagy anyagcsere-alapú növénytáplálás célja ezért túlmutat az egyszerű tápanyagpótláson. A másodlagos metabolitok, prekurzorok, mikroelemek és egyéb biológiailag aktív komponensek szerepe abban áll, hogy a növény olyan biokémiai és energetikai készlettel rendelkezzen, amely támogatja a stresszválaszokat, a regenerációt, a védekezési folyamatokat és a termésképzést.
A növényélettani stresszmenedzsment feladata a növényt olyan működési állapotba hozni, hogy minél kevesebbet veszítsen abból, amire genetikailag képes.
Mi az a metabolikus növénytáplálás?
Termesztett növényfajaink esetében a genetikailag hordozott terméspotenciál a gyakorlat szerint jóval magasabb annál, mint amit végül betakarított termésként realizálunk. Bármilyen kedvezőtlen abiotikus vagy biotikus környezeti körülmény — például az ideálistól eltérő talajállapot, kedvezőtlen időjárási adottság, termesztéstechnológiai hiba, gyom-, kártevő- vagy kórokozónyomás, valamint egyéb termesztési kockázatok — hatására folyamatosan veszítünk a növény genetikailag meghatározott terméspotenciáljából.
Az időjárást nem tudjuk megváltoztatni, arra viszont van ráhatásunk, hogy milyen állapotban találja a növényt egy-egy kritikus stresszhatás.
Az Agroformers szemlélete szerint ezért a növényélettani stresszmenedzsment célja túlmutat a stressz következményeinek enyhítésén. Egyrészt azért, mert megelőző szemlélettel alkalmazzuk, másrészt azért, mert a növény tűréshatárának és ellenálló-képességének tudatos növelésére irányul azzal a céllal, hogy minél kevesebbet veszítsünk abból, amire az genetikailag képes.
A metabolikus növénytáplálás során olyan készítmények alkalmazását tervezzük be, amelyek stresszválaszokhoz szükséges másodlagos metabolitokban gazdag beltartalmi értékekkel bírnak. Olyan technológiát állítunk össze, amelyre az adott növénykultúrának a fennálló körülmények mellett szüksége van.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a metabolikus növénytáplálás technológiája rugalmas is lehet. A tervezéskor kiválasztott készítményeket akár módosíthatjuk is, ha a körülmények az évjárat vagy egyéb tényezők miatt úgy változnak, hogy egy másik készítmény ideálisabb összetétellel rendelkezik az adott kihívás ellensúlyozására.
ÉRDEKEL A TÉMA
Mások már alkalmazzák - csatlakozz te is!
Ha te is vissza akarod szerezni a kontrollt a terméseredményeid alakulása felett, foglalj időpontot egy 15 perces előzetes igényfelmérésre, amikor megbeszélhetjük, milyen módon tudok neked segíteni.
MENNYIRE HATÉKONY A METABOLIKUS NÖVÉNYTÁPLÁLÁS?
Nézd meg, mások hogyan védik a növényt a stresszhatásokról!
Ha előbb még a módszer gyakorlati hatékonyságáról olvasnál, kukkants be a termelői tapasztalatok szekcióba konkrét eredményekért!
Hol találkozhattál már velem?
Korábbi alkalommal növénytáplálással foglalkozó workshopon, ahol az ökölógiai körülményeknek megfelelő termésnövelő módszerek kidolgozása volt a cél.
Legutóbbi alkalommal a szőlővel foglalkozó rendezvényen, ahol a növényi immunválasz aktiválásáról beszéltem.
(A címre kattintva el tudjátok olvasni a Mezőhírben megjelent cikket, fotó: Horizont Média)
Szomoru Miklóstól „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” műsorába kaptam invitálást egy beszélgetésre, az „Aranyszínű sárgaság – a szőlő immunválaszainak aktiválása a fitoplazmával szemben” című szakmai könyvem megjelnése kapcsán.
(A címre kattintva meg tudjátok nézni a beszélgetést.)
Az elmúlt időszak folyamán különféle szakmai lapok hasábjain klímastressz, metabolikus növénytáplálás, növényi immunaktiválás és levélnedv-Brix% témakörökben osztottam meg ismeretterjesztő információkat és mutattam be gyakorlati tapasztalatokat.
(A címre kattintva el tudjátok olvasni az egyiket, amely az Agrárunióban jelent meg.)
A rovat szerzője
Tóth Erika
Növényélettani szemléletű agrárszakértő
Szakmai szemléletének alapja, hogy ahelyett, hogy a növényre passzív elszenvedőként tekintenénk, a környezetből érkező hatásokra reagálni képes, aktív élőlényként kezeljük. Ezáltal olyan növényélettani gátló tényezőket célozhatunk meg, amelyek korlátozzák a növény genetikai terméspotenciáljának érvényesülését.
A növények stresszválaszai, immunreakciói aktiválhatók és támogathatók akkor is, amikor a klímastressz, az aszály, vagy éppen a kórokozónyomás nehezíti a helyzetünket.
TUDOMÁNY – GYAKORLAT – EREDMÉNY
Agroformers szemlélet:
„A növénytermesztés egyik legfontosabb kérdése az, hogyan érhetjük el, hogy a növény minél kevesebbet veszítsen abból, amire genetikailag képes.”
