IMMUNIZÁCIÓ

MOLEKULÁRIS NÖVÉNY-VÉDELEM

Ezen az oldalon rövid betekintést mutatok a növényi immunreakciók működésének alapjaiba, és megértünk néhány alapvető működési mechanizmust.

Kiderítjük, hogyan és miért lehetésges felszívódó gombaölőszer nélkül is megvédeni a növényállományunkat a patogén gombákkal szemben.

Ennél azonban jóval tovább haladunk, mert a kórokozók valamennyi típusát lehetünk képesek kontollálni, úgymint: vírusok, baktériumok, fitoplazmák és gombák széles spektrumával szemben felléphetünk. 

Továbbá kiderül, hogy a rovarkártevőkkel szemben korántsem vagyunk annyira kiszolgáltatottak, mint gondolnánk.

A molekuláris növényvédelmi megoldások egy része igen egyszerűen elérehtő, más esetekben komplex feladat. Az oldal folyamatos fejlesztés alatt áll, jelenleg csak néhány nagyon alapvető ismeretet találsz meg itt. Azonban kérdezz bátran! Bármilyen kórokozó, kártevő vagy abiotikus stresszhatás megoldására keresel válaszokat, konzultáljunk!

  • Légy Klubtag!
  • Íratkozz fel a hírlevélre!
  • Email: erika@agroformers.hu
  • Telefon: 06 70 306 84 92

NÖVÉNYI IMMUN-REAKCIÓK

A megelőző- és válaszreakciók rendkívül gazdagok, változatosak

  • Sejtfal-erősítés, papilla-, lignin-, kallóz- stb. képzés a kórokozó gátlására
  • Biokémiai anyagok szintetizálása, pl.: polifenol- ás terpenoid vegyületek, gombagátló fehérjék, enzimek, peroxidázok, fenoloxidázok, hidrogén-peroxid, oxigén szabadgyökök, stb. termelődhetnek
  • Hormonális változások léphetnek fel, stb.

REZISZTENCIA

REZISZTENCIÁK ALAPESETEI

  • Általános ellenállóképesség  – a növény fehérjeszintézisétől függ, a fiatal leveleken 1-2 óra alatt kialakul, idősebb leveleken 4-6 óra, öreg leveleken hiányzik, valamint 10 ºC alatt gyenge vagy nem működik
  • Specifikus ellenállóképesség, hiperszenzitív reakció – genetikailag szabályozott, és adott fajtára jellemző, rezisztencia indukálásáért felelős géntermékkel rendelkezik
  • Indukált rezisztencia

GÁTLÓ TÉNYEZŐK

Ahhoz hogy az immunreakciók működjenek, vegyületekre, másodlagos metabolitokra van szükség. Az egészséges, vitális növények képesek előállítani – szintetizálni a megfelelő vegyületeket.

Ahogy a levél-BRIX diagramnál bemutattam, a termesztett növényeink vitalitása sajnos jelentős elmaradást muatat (Energiadeficit zóna) ezen a téren, mert a másodlagos metabolitok a növény 6%-os levél BRIX értékénél kezdenet el termelődni. Ezért az immunreakciók működéséhez szükséges vegyületek előállítása erősen gátolt.

METABOLIT-SZINTÉZIS FOLYAMATA

A megfelelő vegyületek, másodlagos metabolitok előállításához a növénynek:

  • Fel kell vennie az adott vegyület előállításához szükséges minden egyes tápelemet a környezetből
  • Fel kell vennie, vagy már rendelkeznie kell azokkal a tápelemekkel, melyek a szintézis során közreműködők, pl.: enzimek alkotóelemei
  • Szüksége lesz jelentős mennyiségű vízre
  • Valamint energiára (pl.: ATP) ahhoz, hogy a folyamatok lezajlódhassanak
  • Végül pedig mindez IDŐ… Vajon mennyi idő, mire a növényünk a szükséges vegyületet, a szükséges mennyiségben és koncentrációban le tudja gyártani?

LIEBIG TÖRVÉNY

…Már ha elő tudja állítani egyáltalán a metabolitokat a növény, mert mi történik, ha bármelyik alapelem hiányzik? …Akár tápelem, pl. egy mikroelem, akár energia, akár víz, stb.

Márpedig a mérések azt mutatják – a növények levél-BRIX értéke tükrében – hogy bizony jócskán híjjával vagyunk a metabolitoknak.

Justus von Liebig, német mezőgazdasági vegyész, 1840-ben megfogalmazott törvénye óta tudjuk, hogy „a növények növekedését mindig az igényekhez képest legkisebb mennyiségben jelenlevő tápanyag korlátozza”.

Ez sokat elárul arról, miért rekednek a termesztett növényeink az 2-es „Energiadeficit zónában” és miért vívunk folyamatos küzdelmet a betegségekkel és a kártevőkkel szemben, a magasabb – és alkalmasint toxinmentes – terméshozamokért.